Szép, narancsba hajló gazdag sárga színű sör hamar múló tömött fehér habbal. Illata visszafogott, talán némi zöldséges komlót érezni. Az első korty kellemes és némileg jellegtelen, de szép lassan dúsulnak az ízei. Karbonációja kicsikét lapos, mintha egy csapolt sört idézne, és nem itatja magát óriás kortyokban, némileg sűrű a folyadék.
Nehéz helyzetben vagyok itt, mert nincs a számban a Budvar íze, én mindig Pilsnert iszom, nem igazán bízom a Budvarban. Pedig nyilvánvalóan az történik, hogy Mikkel bácsi főz egy saját Budvar-verziót. A csehesség stimmel is, a fásság óhatatlanul is régi cseh kiskocsmákat idéz, a szigorú, zöldséges komló szigorúan tanakodó cseh férfiakat. Összeáll a cseh lágersör portréja, miközben mégsem válik belőle klasszikus pilzeni. Ahhoz valahogy túl erős a kontraszt az édeskés maláta és a szigorú komló közt, és fura ezt leírni, de személy szerint nekem hiányzik belőle az a kis gyümölcsösség, amit a maláta tud.
Szóval nem rossz sör ez, cseh sörnek is simán elmegy, csak mintha le lenne szedve róla az az évszázados kavicsszerű lecsiszoltság, amit amúgy a legjobban szeretünk benne, és profin újra van hangszerelve, akár egy régi album huszonegyedik századi újrakiadása.
